Miért jó Tarisznyás önkéntesnek lenni?

Szórakozva tanítás – Vivi

Vivi jelenleg a pénzügy munkacsoport tagja. 2017-ben csatlakozott, amikor Litkére látogatott el. Amikor nem a Tarisznyás gyerekekkel foglalkozik, a Corvinus egyetemre jár, vagy orgonál és kántorként dolgozik. Most pedig elmeséli, hogy milyen is volt első Tarisznya Tábora.

2017 nyarán Litkére volt lehetőségem egy hétre elmenni. Ahhoz képest, hogy úgy indultam, hogy másoknak szeretnék felejthetetlen élményt okozni, várakozásaimat felülmúlva én is rengeteg élménnyel, tapasztalattal gazdagodhattam, és rengeteg fantasztikus emberrel ismerkedhettem meg. Az önkéntesek egytől egyig iszonyú aranyosak, segítőkészek voltak, és a gyerekek… Nagyon jófejek, cukik és szeretnivalóak. Egy élmény mély nyomot hagyott az emlékeimben. Amikor épp az egyik szünetben csocsóztunk a gyerekekkel, és jött szólni egy önkéntes, hogy kezdődik kint a foglalkozás, a gyerekek nem is reagáltak, több figyelmeztetésre sem. Ahogy tovább játszottak, szóltam, hogy “na jó, indulás!”, mire már mentek is. Itt megjegyezte az önkéntestársam, hogy ő féltékeny, mert így is hallgatnak rám, hogy nem veszem fel a szigorú stílust. Ez nagyon jól esett! Persze aztán volt, hogy azért nem így ment, de mindig van hova fejlődni!

Ez a tábor egy nagyszerű lehetőség a gyerekek és az önkéntesek számára is. A gyerekek megkaphatják azt a motivációt a tanuláshoz, amit lehet, hogy nem volt alkalmuk eddig, az önkéntesek pedig azonfelül, hogy segíthetnek másokon, ők maguk is rengeteget tudnak tanulni, miközben nagyon jól lehet szórakozni.  Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.